A személyi jövedelemadóról szóló (Szja) törvény alapján személyi adókedvezmény illeti meg a súlyosan fogyatékos magánszemélyeket.
Kevesen időznek el egy ilyen hírnél, hiszen az ember saját magát a legritkább esetben tekinti súlyosan fogyatékosnak.
1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról

Kiket érint az adókedvezmény?

Az Szja törvény szerint súlyosan fogyatékos személynek azt kell tekinteni:

  • aki az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevétele szempontjából súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló kormányrendeletben említett betegségben szenved
  • vagy rokkantsági járadékban
  • vagy fogyatékossági támogatásban részesül.

Melyek a súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségek?

Akkor érhet minket meglepetés, ha rákeresünk az Szja törvényben említett kormányrendeletre, amely felsorolja az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevétele szempontjából súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségeket. Cukorbetegség, laktózérzékenység, idült légzési elégtelenség, Crohn-betegség, colitis ulcerosa, különböző daganatos betegségek egyaránt szerepelnek a listán, mint ahogy számos onkohematológiai betegség is.

Érdemes ez a listát kinyomtatni és átadni az orvosnak, mivel tartalmazza a betegségek kódjait is, így könnyebb beazonosítani azokat a betegségeket, amelyek után kedvezményt lehet igénybe venni. A teljes betegséglista megtalálható a kormányrendelet mellékletében.

335/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevétele szempontjából súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről

Hogyan kell igazolni a súlyos fogyatékosságot?

A súlyos fogyatékosság minősítéséről és igazolásáról szóló rendelet melléklete tartalmazza a súlyos fogyatékossági igazolás kötelező adattartalmát, azonban formáját nem szabályozza.
Az igazolásnak tartalmaznia kell a súlyosan fogyatékos személy természetes személyazonosító adatait, lakóhelyét, adóazonosító jelét, az igazolás kiállítását megalapozó szakorvosi dokumentáció kiadásának dátumát, a súlyos fogyatékosság véglegességének vagy ideiglenes jellegének megállapítását, az ideiglenes igazolás kiállítása esetén az igazolás hatályának megállapítását, az igazolás kiállításának dátumát, az igazolást kiállító szakorvos/háziorvos aláírását.

49/2009. (XII. 29.) EüM rendelet 

Ki állítja ki az igazolást?

A súlyos fogyatékosságnak minősülő betegség megállapítására és az állapot végleges vagy átmeneti jellegének meghatározására szakambulancia vagy kórházi osztály szakorvosa jogosult.

Az igazolást

  • a szakambulancia vagy kórházi osztály szakorvosa
  • vagy az általuk kiadott, a jogosultságot megállapító orvosi dokumentáció alapján a beteg választott háziorvosa állítja ki.

Az ideiglenes igazolásokat évente kell kiállítani, a végleges állapotot nem kell újra igazolni.

Az igazolást nem kell csatolni a bevalláshoz, de meg kell őrizni az elévülési időn belül (a gyakorlatban 6 évig), mert egy esetleges ellenőrzés során szükség van rá. Az adóhatóság az adóellenőrzéskor a betegség fennállását nem vizsgálhatja, az igazoláson szereplő adatok alapján dönt. A kedvezményre való jogosultság kérdésének eldöntése, vagyis a súlyos fogyatékosságnak minősülő betegség fennállásának megállapítása nem tartozik az állami adóhatóság hatáskörébe.
A munkáltatónak az igazolás másolatát kell átadni a kedvezmény érvényesítéséhez, az eredeti példányt csak be kell mutatni.

Mikor és milyen összegű adókedvezmény vehető igénybe?

Az összevont adóalap adóját csökkenti havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér 5 százalékának megfelelő összeg a súlyosan fogyatékos magánszemélynél, az erről szóló igazolás, határozat alapján, a fogyatékos állapot kezdő napjának hónapjától ezen állapot fennállása idején. (Megjegyzés: ténylegesen az adót, nem pedig az adóalapot csökkentő kedvezményről van szó, mint például a családi adókedvezménynél.)

2015-ben a minimálbér összege havi 105 000 forint, így az adókedvezmény összege idén havi 5 250 forint.

Az adókedvezmény havonta és éves szinten egy összegben egyaránt érvényesíthető.

Az Szja bevallás 43. sorában kell szerepeltetni az összeget, amely az adóév azon hónapjaira jár, amikortól ismert a betegség. Ha a bérszámfejtés során már figyelembe vették ezt, akkor az ezért kapott kedvezmény összege a január 31-ig kézhez kapott munkáltatói igazolásban szerepel, szintén a 43. soron.

Amennyiben Ön alkalmazott, akkor év elején több nyilatkozatot is kapott az adózással kapcsolatosan. Az egyik ilyen nyomtatvány az „Adóelőleg-nyilatkozat a személyi kedvezmény érvényesítéséről a 2015.évben". A név és az adóazonosító jel mellett az I. pontot kell kitölteni: a fogyatékosság első napja = a betegség diagnosztizálásának dátuma. Mivel onkohematológiai betegeknél végső napja (még) nincs, így a 3. pontot kell beikszelni, hogy a fogyatékos állapot végleges. A nyilatkozatot két példányban kell kitölteni: egyik példányát a munkáltatónak, másik példányát pedig Önnek kell az adóbevallás elkészítéséhez szükséges bizonylatokkal együtt az elévülési időn belül megőriznie.

Ezt a nyilatkozatot és a fogyatékosságról szóló igazolás másolatát leadva a munkáltatónak a dolgozó megkapja a kedvezményt: a munkáltató a levonandó adóelőleget havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér 5 százalékának megfelelő összeggel, azaz 2015-ben havi 5 250 forinttal csökkenti.

Amennyiben ezt a nyilatkozatot nem töltötte ki januárban, az igazolás beszerzése után év közben bármikor van erre lehetősége, hogy már a havi bérszámfejtésnél érvényesíteni lehessen az adókedvezményt.
Ha nem érvényesíti év közben a személyi kedvezményt, év végén a személyi jövedelemadó bevallás leadásakor is igénybe tudja azt venni. Ha a kedvezményt visszamenőleg kívánja érvényesíteni, akkor azt egy másik nyomtatványon kell megtenni (önrevízió) és beadni a NAV felé.

Mit tegyek, ha csak most értesültem erről a lehetőségről?

Ha Ön már évek óta a listán szereplő betegségek egyikében szenved és jogosult lett volna igénybe venni a személyi adókedvezményt, de nem tudott erről a lehetőségről, akkor az ötéves elévülési időt figyelembe visszamenőlegesen érvényesítheti a kedvezményt: így több mint 300.000 forint is visszajárhat Önnek.
A súlyos fogyatékosság miatt igénybe vehető kedvezmény havi összege 2009-2015. években

 adokedvezmeny tablazat

Az adókedvezményt a korábbi évekre benyújtott személyi jövedelemadó bevallások önellenőrzésével lehet érvényesíteni. Ehhez szükséges egy olyan, visszamenőleges orvosi igazolás, amely megerősíti a súlyos fogyatékosságnak minősülő betegséget. Fontos a jogszabálynak megfelelően kiállított igazolás, mivel a NAV várhatóan ellenőrizni fogja azt a kiutalás előtt.
A NAV tájékoztatója szerint az utolsó év, amely még önellenőrzéssel módosítható a 2009. adóév. A 2009. évi bevallást a 0953., a 2010. évi bevallást a 1053., a 2011. évi bevallást a 1153., a 2012. évi bevallást a 1253., a 2013. évi bevallást a 1353. számú nyomtatványon lehet önellenőrizni.

 

A jelen Tájékoztató célja kizárólag a súlyos fogyatékossági adókedvezményre vonatkozó jogszabályok ismertetése, mely nem minősül adótanácsadásnak.
A súlyos fogyatékosságban szenvedő, adókedvezményre jogosult adózó saját felelősségére érvényesítheti az adókedvezményt, amennyiben erre jogosult.

A MOHA onkohematológiai betegeknek szóló, adókedvezménnyel kapcsolatos tájékoztatója letölthető itt: pdf

 

Magyar Onkohematológiai Betegekért Alapítvány – MOHA